Valuták a világban: Részletes eligazítás magyar olvasóknak

Korunk nemzetközi világában a valuták ismerete nemcsak a pénzügyi szakemberek előjoga. Amikor utazásra készülődünk, e-kereskedelmi platformokon böngészünk külföldi internetes kereskedésekben, vagy egyszerűen csak szeretnénk értelmezni a gazdasági információkat, a különböző valuták ismerete kulcsfontosságú.

Magyarország számára, amely az EU részeként erősen bekapcsolódott a nemzetközi kereskedelembe, kiemelt jelentőségű, hogy polgárai képben legyenek a régió és a világ jelentős fizetőeszközeivel.

A forint árfolyama folyamatosan alakul, és ez direkt módon hat mindennapi életünket. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek ára, sőt a nyaralásunk költségvetése is attól is függ, milyen pozícióban van a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.

Következő sorainkban áttekintjük a magyar forint helyzetét, valamint találkozunk a szomszédos országok és több meghatározó világvaluta sajátosságaival, hogy átláthatóbbá váljon a pénzügyi világ rendszere.

A magyar forint (HUF)

A magyar forint 1946 augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának martaléka lett. A forint nevet a középkori fiorino aranypénzről, a fiorinóról örökölte, amely egykor széles körben elterjedt volt az öreg kontinensen, és Magyarországon is használatban volt.

Jelenleg 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000 és 20000 forintos papírpénzek vannak közkézen, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos fémpénzek. A bankjegyeken hazai történelmi alakok, uralkodók és államférfiak képmásai szerepelnek, ellenoldalukon viszont jelentős magyar építmények jelennek meg.

Az elmúlt években a forint kurzusa nagy változékonyságot mutatott. Az euróval szembeni érték általában 360 és 420 forint között ingadozik, azonban akadtak periódusok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig általában háromszázharminc és háromszáznyolcvan forint közötti zónában változik.

Az eurócsatlakozás már régóta vita tárgya, de konkrét céldátum még nem lett megszabva. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti feltételek beteljesítése és a megfelelő pénzügyi egyensúly biztosítása még mindig nehézségekkel jár.

Szomszédos és regionális valuták

Román lej (RON)

A román lej a mellettünk fekvő Románia hivatalos fizetőeszköze. A “lej” terminus oroszlánt jelent a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder fizetőeszközből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ös évben implementálták, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át új pénznemre a folyamatos infláció miatt.

Egyetlen román lej jelenleg kb. 75-85 forintot ér, habár ez a kurzus természetesen változik. Románia és Magyarország között jelentős gazdasági kapcsolatok jöttek létre az elmúlt évtizedek során.

Számos hazai vállalat tevékenykedik Romániában, és vice versa, ennélfogva a két ország közötti gazdasági csere és munkavállalói mobilitás miatt sokaknak van dolga a lejjel. Erdély magyar lakossága számára pedig gyakori pénznem.

Románia is az Európai Unió tagországa, és célkitűzései szerint 2029-ben szeretné bevezetni az közös európai fizetőeszközt.

Cseh korona (CZK)

A cseh korona Csehország szilárd és hiteles valutája, amely az ország 1993-as önállóvá válásakor alakult ki Csehszlovákia szétválásakor.

A korona megnevezéséből is tükröződik, hogy történelmi múltja van a dualizmus korába vezethetők vissza.

1 CZK értéke nagyjából tizenhat-tizennyolc forint között alakul. Csehország közgazdasága az egyik legstabilabb a régióban, ami a korona stabilitásában is tükröződik.

A cseh valuta meglehetősen stabil és prognosztizálható, ami azzal magyarázható, hogy az ország exportvezérelt gazdasággal bír, nagy német pénzekkel és modern autóipari szektorral.

Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a híres “száztornyú” metropolisz évente százezer feletti magyar látogatót vonz.

A rövid távolság, a kultúrális párhuzamok és a V4-es együttműködés mind erősítik a két ország erős gazdasági kötelékeihez.

Különös tény, hogy bár Csehország eleget tesz az euró bevezetéséhez előírt követelményeket, az ország egyelőre nem szándékozik a közeljövőben az euróra való áttérést, mindenekelőtt politikai és gazdasági szempontok miatt.

Lengyel zloty (PLN)

A lengyel zloty története a 1300-as évekig vezethető vissza, amikor is az arany jelentésű “złoto” kifejezésből alakult ki. A jelenlegi zlotyt 1995-ben vezették be a súlyos infláció leküzdése után, amikor 10.000 régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.

A zloty árfolyama általában kilencvenöt-százti forint között alakul. Lengyelország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagja, komoly gazdasági potenciállal.

A V4-es együttműködés kontextusában (V4 országok) a négy ország szorosan együttműködik gazdasági és politikai ügyekben.

A magyar-lengyel gazdasági viszonyok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég jelent meg Lengyelországban.

A zloty relatíve állandó valuta, noha természetszerűleg reflektál a nemzetközi gazdasági változásokra.

Lengyelország szintúgy nem vezette be az közös európai pénzt, dacára annak, hogy az Európai Unióhoz való integrálódáskor kötelezettséget vállalt ennek lehetőségét. Az ország ragaszkodik saját devizapolitikájának folytatásához.

Ukrán hrivnya (UAH)

Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kuponkarbovaneczot, amely ideiglenes pénznemként szolgált a SZSZSZR feloszlása után. A “hrivnya” elnevezés egy középkori mértékegységből származik, amelyet nemesfém mérésére használtak.

A hrivnya értéke az elmúlt időszakban drasztikus módosulásokon szenvedett el. A 2014-es történéseket követően, majd különösképpen a 2022-es háborús helyzet miatt a valuta komoly depreciáción esett át.

Jelenleg egy hrivnya hozzávetőleg 9 és 11 forintot ér, de ez az árfolyam rendkívül volatilis a geopolitikai tényezők miatt.

Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok állnak fenn, különösen a Kárpátaljára települt magyar közösség folytán.

A üzleti relációk is számottevőek voltak a konfliktus kezdete előtt. Az ukrán nemzetgazdaság mostani állapota extrém nehézségekkel teljes, és a hrivnya szilárdága erősen kapcsolódik a nemzetközi pénzügyi dopingtól és a geopolitikai helyzet kimenetelétől.

Az ukrán nemzeti bank törekszik a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz kondíciók dacára.

Világvaluták

Svéd korona (SEK)

A svéd korona Svédország hivatalos fizetőeszköze 1873 óta, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében implementálták. Svédország nemzetgazdasága stabil és fejlett, amelyet innovációs készség, erős jóléti állam és prosperáló globális vállalatok jellemeznek.

Egy svéd korona jelenleg körülbelül 35 és 40 forintot ér. Svédország habár az Európai Unió tagja, de népi döntéssel elvetette az euró bevezetését kétezerhármában, és azóta is megőrizte saját valutáját.

Ez feltételezi az ország számára, hogy független monetáris politikát működtessen, amely flexibilisebben képes reagálni a nemzeti gazdaság igényeire.

A svéd modell, amely egyesíti a piacgazdaságot az szilárd jóléti rendszerrel, nemzetközileg hírneves és elismerés. Ez a kiegyensúlyozottság manifesztálódik a koronában is, amely a legszilárabb európai valuta.

Sok magyar is találkozik a svéd koronával, bármely IKEA bevásárlásról, svédországi munkavállalásról vagy turistaként való látogatásról.

Izraeli sékel (ILS)

Az izraeli sékel 1985-ben implementálták a hiperinfláció legyőzésére, amikor a korábbi sékelt cserélték le. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely már az ókori időkben is forgalomban volt.

Az izraeli sékel kurzusa hozzávetőleg 100 és 110 forint között mozog. Izrael nemzetgazdasága nagyon előrehaladott és újító, amelyet rendszeresen “startupok országának” neveznek.

Az ország a technológiai szektor, az orvostudomány, a agrártechnológia és a információbiztonság dimenzióiban világelső.

Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági relációk állnak fenn. Izraeli pénzek jutnak Magyarországra, különösen a tech szektorban, és sok magyar turista utazik Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.

A sékel stabil valuta, bár természetszerűleg érzékeny a regionális geopolitikai viszonyokra.

Japán jen (JPY)

A japán jen a világ egyik legfontosabb tartalékdevizája és a harmadik legnagyobb forgalmú deviza a dollár és az euró követően. A jent 1871-es évben indították a Meiji-restauráció részeként, amikor Japán kinyitotta kapuit a világ számára.

A jen kurzusa tipikusan 2,5-3 forint körül ingadozik, ami úgy értendő, hogy 100 JPY körülbelül 250 és 300 forintot ér.

Japán a globális gazdaság harmadik legerősebb szereplője, fejlett technológiával, autógyártással és elektronikai ágazattal. A jen kurzusát jelentősen determinálja a Bank of Japan jegybanki politikája, amely hosszú évek óta kedvező kamatlábakkal kíván ösztönözni a nemzetgazdaságot.

Magyarország számára Japán meghatározó társ, főként az autóipari befektetések terén – elég csak gondolni a Suzuki győri gyárára, amely tízezreket foglalkoztat. A jen stabilitása és világszintű elfogadottsága miatt sokan használják pénzügyi befektetésre is.

Japán turistalátogatási irányként is egyre népszerűbb a magyarok részéről.

Thai baht (THB)

A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek eredettörténete több mint 700 évre nyúlik vissza. A modern baht pénznemet 1928-ban implementálták jelenlegi változatában. A “baht” kifejezés egy mértékegységet jelöl, amely körülbelül tizenöt grammot jelent.

Egyetlen thai baht értéke körülbelül tíz-tizenkét forint között alakul. Thaiföld egyik legkedveltebb utazási irány a magyar turisták részéről – minden évben tízezernyi keresik fel az távol-keleti országba csodálatos tengerpartjai, színes kultúrája és vonzó árai miatt.

Bangkok, Phuket, Koh Samui és egyéb thai célpontok kedveltek a magyar vakációzók körében. A baht értéke viszonylag stabil, habár magától értetődően reagál a turisztikai változásokra, amely Thaiföld gazdaságának kulcsfontosságú szektora.

Megjegyzendő, hogy Thaiföldön nagyon előrehaladott a pénzváltás infrastruktúrája, és jellemzően kedvezőbb kurzust adnak helyben, mint Magyarországon.

Gyakran ajánlott, hogy csekélyebb mennyiséget vigyünk, és a fennmaradó összeget már helyben váltsuk bahtba. A thai közgazdaság lendületesen halad, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik meghatározó gazdasági ereje. Ha érdekli a téma a thai baht, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/thai-bat/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.

Összegzés

A valuták univerzuma sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kis, liberalizált gazdaságként tevékenykedik, alapvető az árfolyamok ismerete és követése.

A forint árfolyama közvetlen hatással van életszínvonalunkat, a vásárlóerőnket és pénzügyi opcióinkat.

Pár hasznos tipp: állandóan célszerű összehasonlítani a váltóhelyek kurzusait, mielőtt utazunk. A bankok és a repülőtéri váltók jellemzően kedvezőtlenebb kurzust kínálnak, mint a belvárosi pénzváltók.

Ajánlott még kisebb összeget készpénzben vinni, és a fennmaradó részt már a célállomásban bankkártyával felvenni vagy átváltani.

Többször a kártyával történő fizetés a legoptimálisabb választás, de állandóan nézzük át a külföldi kártyahasználat díjait.

A forint jövőbeli sorsa számos tényezőtől függ: a magyar gazdaság teljesítményétől, az pénzromlás mértékétől, a központi bank politikájától és természetszerűleg a globális gazdasági helyzettől.

Az euró adoptálása továbbra is potenciális út, de ennek dátuma még nem világos.

Lényegében a pénzügyi műveltség része, hogy megértsük: a valuták nemcsak bankócédulák vagy kijelzőn látható értékek, hanem nemzetgazdaságok, nemzetek és millió ember mindennapi életét formáló eszközök.

Ajánlott monitorozni az árfolyamokat, megérteni a tendenciákat, és átgondoltan megtervezni külföldi útjainkat és gazdasági lépéseinket.